Nem gondolta volna, hogy ekkora látogatottságot hoz ez a blog! Csak kapkodta a fejét, tegnap 800 –an olvasták a bejegyzést, ami azért elgondolkodtatta: ennyien lehetnek hasonló helyzetben? Talán ennyire érdekesek a gondolatai és jól is írja le? Tulajdonképpen mindegy, a lényeg az, hogy foglalkoztatja az embereket. Innentől kezdve már kötelességének érzi, hogy tájékoztassa az olvasó táborát! Ezt egyfajta örömmel teszi, persze a tartalom annyira nem örömteli. Beszélt a kollégáival ( két részre szakadt a társaság – a kirúgottak csoportja és akiket még nem rúgtak ki) szóval nem rózsás a helyzet. Miután megfosztották és eltiltották a munkavégzéstől, csak és kizárólag főnöki engedéllyel, biztonsági őr kíséretével léphet be a céghez! Még a hideg is végig futott a hátán, ahogy ezt a mondatot leírta!
Egy férfi kollégáját még a WC-re is elkísérte az őr… ( a végterméket nem kellett bemutatni) őrület! nincsenek még eléggé megalázva, még ez is?! Hát hiába volt az évekig, évtizedekig tartó kreatív, alkotói munka, hétvégén is, ünnepeken, sok vezetőnek, sokféleképpen megfelelni? Jól tudja, hogy ma már nem ez számít! Nincs politikai háttere, nincsenek támogatói, nincs kihez fordulnia, csak suta próbálkozásai vannak… hogyan is lehet összefoglalnia egy ilyen kaliberű nőnek, hogy értékes, hogy a jó ügy érdekében terhelhető, van humorérzéke, szociális beállítottsága, tud alkotni és írni, beszélni, mindig kiharcolta a riportalanyainak amit csak lehetett a hivatalos szerveknél, és velük együtt örült a sikereiknek….
Akkor most mindennek vége, és az élet egész más területén kell helyt állnia? Amit idáig tanult és művelt egy laza mozdulattal mehet a kukába? Erre már nincs szükségük az embereknek? Nem, ez nem így van, ami benne van, tehetség, érzékenység, tudás, azt nem lehet elvenni tőle… bár az önbizalmát megtiporták, de megpróbálja a lehetetlent és küzd tovább, mert nincs más megoldás….
Még van laza két hete, és eldől a sorsa…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: